2005.02 február

2005.02 február admin

Kulturális Hírlevél 31. szám
2005. február


TARTALOM



LABIRINTUS – AZ ÉPÍTÉSZET CSODÁJA

A labirintus az emberiség történetében újra és újra visszatérő szimbólum, tehát mondhatjuk, hogy kultúrák felett álló, egyetemes mintázat. Egymástól távoli földrajzi helyeken találtak labirintusokat, síkban ábrázolva és térben kialakítva egyaránt. A legkorábbinak mondott labirintusrajz egy egyiptomi óbirodalmi pecséten látható, de krétai érméken, Észak-Európában kavicsokból kirakva, sőt római kori mozaikpadlókon, spanyolországi barlangrajzokon és az észak-amerikai indiánok hitvilágában is megtalálható.

Ha ennyire gyakran megjelenő formával találkozunk, feltételezhetjük, hogy valamilyen ősi és lényegi alapokon nyugvó tartalommal van dolgunk, amely mindig foglalkoztatta az embert. Hol találkozunk labirintussal mi, emberek? Erre a kérdésre egy francia szerző azt a választ adja, hogy életünk zűrzavarában. Azaz, amikor nehézségeinkhez nem találunk fogódzót, és olyan akadályokba ütközünk, amelyeket meglévő tudásunkkal nem vagyunk képesek legyőzni. Ez a helyzet arra ösztönzi az embert, hogy megtalálja a megoldás kulcsát, azaz elinduljon egy küzdelmes úton, amely a labirintus szimbolikája értelmében nem is egyenes irányú, hanem kanyarulatokat követő, hiszen kereső mozgásról van szó. Hogy a labirintus mégsem útvesztő, hanem olyan útvonal, amely a középponthoz, azaz a megoldáshoz vezet, azt legkönnyebben mítoszainkon keresztül érthetjük meg.

A legismertebb talán a Minótauroszról szóló történet, amelyben a krétai királyt, Minószt hatalmába kerítette a birtoklási vágy, és a Poszeidóntól kapott fehér áldozati bikát saját magának megtartva megszakította kapcsolatát az istenekkel. A görög hagyomány úgy tartotta, hogy az uralkodónak kilencévenként meg kell újítania az istenekkel ezt a kapcsolatot, ami biztosítékul szolgált arra, hogy az égi törvények szerint uralkodik. A görögök hübrisznek nevezik azt az állapotot, amikor valaki az égi törvénytől eltávolodik, és illúziói, vágyai csapdájába esik. Minósszal is ez történt, aki saját vágyait követve letért a helyes útról, és tévedése egy bikafejű, embertestű, azaz állati szenvedélyek uralta ember-szörnyben öltött testet, mely felesége és a fehér bika nászából jött a világra. A szörnynek Daidalosz építőmester labirintust épített, amelyben athéni fiatalokat áldoztak fel egészen addig, míg Thészeusz, az athéni király fia nem vállalta, hogy belép helyettük a mindaddig biztos halálhoz vezető építménybe. A hősnek sikerült legyőznie a Minósz tévedéséből született szörnyet, mégpedig kedvese, Ariadné fonalának segítségével, amely elvezette őt a középpontig, majd vissza.

A mítoszok mindig jelképeken keresztül üzennek, ezért érdemes lehántani róluk azt a külső burkot, amely mögött az ember lelkéhez közvetlenül szóló üzenet rejtőzik. A folyamat kiindulópontjában Minósz áll, amint megszakad kapcsolata az istenekkel, tehát a visszatérés fonalának is ebbe az irányba kell vezetnie. A mítosz fő jelentése tehát ahhoz az útvonalhoz kapcsolódik, amelyen járva visszaállíthatjuk az elveszett kapcsolatot az istenek képviselte szellemi világgal, megtalálhatjuk magunkban a rendet, életünk törvényét. Ebben segít Ariadné, a lélek hangja, akit ha hűen követünk, nem tévedhetünk el a labirintus falai között. Ezek a falak életünk próbáit jelképezik, és sokszor kétellyel, félelemmel töltik el szívünket, ezért időnként egy helyben topogunk. Azonban, ha az úton Thészeuszként indulunk el, kezünkben erősen tartva a fonalat, amely legbensőbb lényünkkel köt össze, a labirintus szívében megtaláljuk a kijáratot. Ez az átalakulás pontja, ahová el kell jutnia a hősnek. Ha ide eljutott, feltekerheti gombolyagját, és mint tapasztalatot viheti magával a további erőpróbákba.

Thészeusznak volt még egy eszköze, amellyel legyőzte a Minótauroszt, ez pedig a kettős bárd, az akarat szimbóluma. Ennek az eszköznek az a jellegzetessége, hogy kifelé és befelé is egyszerre mér csapást, tehát használójának nagyon fontos szem előtt tartania, hogy mire irányítja, hiszen kifelé irányuló cselekedetei mind visszahatnak rá.

A görög hagyomány szerint a labirintus létrehozása maga a világ megteremtése; Egy igen ősi istenség az idők kezdetén a földre ereszkedett. Még nem történt meg a teremtés, nem léteztek a formák, csak mindennek a lehetősége. De a magasból egy fegyver adatott neki, egy kétélű bárd, a labrüsz, és azt a parancsot kapta, hogy ezzel barázdálja fel a világot. A sötétség közepette körben kezdett járni. Bárdjával a sötétségbe sújtott, ezzel megnyitott egy új utat, és lépésenként, ahogy az ösvény megnyílt, lassan megtelt fénnyel. Mert kettős csodát vitt végbe: a bárd egyik vágásával a külső sötétségbe sújtott, a másikkal saját, belső sötétségébe. Ahogy kívül rendet hozott létre, azt azonnal belül is megtette. Egészen a labirintus központjáig haladt előre, és felfedezte, hogy már nem a bárdot tartja a kezében: mert az tiszta fénnyé alakult át; tűz volt a kezeiben, egy láng, fáklya, amely tökéletesen bevilágított mindent. A labirintus közepét elérve a valódi középpontot találta meg: a fényt és önmagát, a világ és önmaga ismeretét, hiszen a kettő nem választható el egymástól. Az ember által készített labirintusok ugyanerre hívják fel az életútjukon haladó emberek figyelmét.

A krétai mítoszban a labirintus létrehozója Daidalosz, a mesteri építész, aki megalkotta a hős útjának színterét, tehát ő a Teremtő szimbóluma. Az ő története szintén érdekes kulcsot ad a megoldáskereséshez: Daidalosz, miután a király bezáratta fiával együtt a labirintusba, olyan útját választotta a helyszín elhagyásának, amelyet csak az tehet meg, aki ismeri az építmény titkát és rendeltetését: szárnyakat készített, és segítségükkel elhagyta a labirintust. Ő tehát az, aki képes eljutni a középpontba, a szívében rend van, megfejtette saját titkát.

Mindannyian vágyunk arra, hogy választ találjunk saját életünk miértjére. Az ember is a természet része, és ahogyan a káoszban az isteni szándék (theosz) létrehozta a kozmoszt, úgy mi is törekszünk arra, hogy rendezett és önmagunk által irányított világban éljünk. Ez az igyekezet tükröződik abban, ahogyan létrehoztuk szent tereinket azokon a pontokon, ahol a föld és az ég energiavonalai feltehetően találkoznak. Ez a szent építészet alapja, amely ennek a szándéknak tökéletes példáját alkotta meg a labirintusban.

Orbán István – Szigethy Orsolya


AJÁNLÓ – KELTA TITKOK NYOMÁBAN

Budapest, 2005. február 22. kedd, 19 óra

A 18. és 19. században különös szellemi hóbort szédítette meg Európát, mégpedig a „keltománia”. Egy kelta verseskötet – bár mint később kiderült, hamisítvány – hatására élénk érdeklődés támadt e kultúra iránt, és ez az érdeklődés még ma is él, annak ellenére, hogy maga a kelta nyelv, illetve a kelta eredetű népek nem játszanak jelentős szerepet a kontinensen. Népszerű a kelta népzene (no meg az ír sör), de vonzó mindaz a rejtély is, amely ehhez a néphez kapcsolódik. Nem véletlen, hogy az egyik híres ír költő, Yeats „A kelta homály” címet adta a tündérvilág hőseit felidéző kötetének.

Az előadás olyan érdekes kérdésekre keresi a választ, mint hogy mi tette olyan nagy tudásúvá a druidákat, a kelták papjait és tanítóit? Feltűnő a kelta természetismeret mélysége, hiszen ma is elcsodálkoznánk azon, hogy mennyi tudással rendelkeztek a fákról, gyógynövényekről, és általában az élővilág működéséről.

A mitológiai elemeket megőrző varázslatos tündérmesék, valamint az ókori források segítségével megvizsgáljuk azt is, hogy miként képzelték el az emberi és a túlvilágot, amelyeket a kelta gondolkodás szerint nem választanak el éles határvonalak.

Külön érdekessége a témának, hogy a rómaiak megérkezésekor kelta törzsek éltek a későbbi Pannonia területén. Lehet, hogy akár itt Budapesten is az ő nyomaikon járunk?



XI. TÖRTÉNET- ÉS MESEPÁLYÁZAT

A korábbi évek hagyományaihoz híven idén is meghirdetjük – immár tizenegyedik alkalommal – Történet- és mesepályázatunkat. Az elmúlt években több jeles író is vállalta a zsűrielnök szerepét, így vendégünk volt már Lázár Ervin, Békés Pál és Csukás István is, akik a több száz beküldött munkából – a szakmai zsűri által javasolt legjobb tizenöt közül – választották ki az első három helyezettet.

Ebben az évben is olyan, eddig még nem publikált történeteket várunk, amelyek az embert foglalkoztató örök kérdésekre keresik a választ, és nem csupán elgondolkodtatnak, hanem megoldási lehetőséget is kínálnak az őszintén kereső embernek.

A korábbi évek legjobb pályaműveiből 2002-ben egy válogatást jelentettünk meg Agyagmaszk – történetek a szépségről, jóságról, igazságosságról címmel, amely a könyvesboltokban és az Új Akropoliszban is megvásárolható.

A pályaművek témája kötetlen, terjedelme legfeljebb 7 gépelt oldal lehet.

A pályázat jeligés. Az írásokat 2 példányban kérjük beküldeni, természetesen mindkettőt a jeligével ellátva. A pályázók nevét, címét, értesítési telefonszámát és lehetőség szerint e-mail címét egy külön, lezárt, a jeligével ellátott borítékban kérjük mellékelni.

Egy szerzőtől legfeljebb két történetet tudunk elfogadni.

A legjobb pályaművek megjelentetésére fenntartjuk a jogot. A beküldött pályázatokat nem áll módunkban sem visszaküldeni, sem megtartani, de az eredményhirdetésen, illetve egyesületünk nyitvatartási idejében át lehet őket venni. Az első tíz helyezettet az eredményhirdetést megelőző két hétben levélben vagy telefonon értesítjük.

A pályázatokat el lehet küldeni postai úton a 1447 Bp., Pf. 592 címre, vagy be lehet hozni személyesen a 1085 Bp., Krúdy Gyula u. 15. alatti pincehelyiségünkbe.

Beküldési határidő: 2005. március 31.

Az eredményhirdetést május 21-én 15 órakor tartjuk.

A pályázat díjazása:

  1. helyezett: 30 000 forint
  2. helyezett: 15 000 forint
  3. helyezett: 10 000 forint


TUDÓSÍTÁS – A MATEMATIKA ÚJABB RENESZÁNSZA

Győr, 2005. január 20.

Ha valaki feltenné a kérdést nekünk, hogy szeretjük-e a matematikát, nem biztos, hogy mindannyian lelkes igennel válaszolnánk. De lehet, hogy csak úgy vagyunk ezzel a tudománnyal, mint a rút kiskacsával: még nem bontotta ki előttünk a szárnyait.

A matematika újabb reneszánsza című előadáson megbizonyosodhattunk arról, hogy ez a tudomány sok meglepetést tartogat számunkra, és megtudhattuk, hogy miért érdemes matematikával foglalkozni. Azok a törvények, amelyeket a segítségével megérthetünk, az egész világegyetemet és az egyes ember életét is áthatják. S hogy milyen messzire lehet eljutni a megértésben a mikrokozmosz, vagyis az ember, és a makrokozmosz, a világegyetem analógiáit tanulmányozva, talán az egyik legjobb példa Giordano Bruno, a 16. századi filozófus, aki az önismeretből kiindulva jött rá arra, hogy a Naprendszer bolygói ellipszis alakú pályán keringenek a Nap körül, valamint hogy a Föld polárisan lapult – és mindehhez nem volt szüksége távcsőre…

 

Az előadás legifjabb látogatói, két középiskolás fiú, akik a fraktálok miatt jöttek, tanárnőjük kérésére másnap élménybeszámolót tartottak osztálytársaiknak. A fraktálokról szóló érdekességek mellett az alábbi gondolatot emelték ki:
– Fontos, hogy az ember megismerje önmagát, és ezen keresztül a világot.

Mindenkinek megvan a maga végtelenje. A régi bölcsek nem tartották lehetetlennek, hogy az ember egyszer megismerheti saját végtelenjét, és így a világegyetemet is. Ugyanezt az utat kereste sok híres tudós, mint például Neumann János, Ortvay Rudolf, Erdős Pál, akik felfedezéseikkel beírták magukat a tudomány történetébe. Nyomukban haladva megfogalmazhatjuk, hogy a mai tudomány számára egy új szemléletre van szükség, amely a további szétaprózódás helyett inkább szintézisre, az eddigiek összegzésére törekszik.

„…azt hiszem, az emberiség történetében a fejlődés több lehetősége áll nyitva, és sokszor kis események erre vagy arra irányíthatják. Ezért óriási a felelősség népeken és egyéneken. Esetleg egy egyszerű és nem is kiváló és nem befolyásos egyén cselekedete, példája szűk környezetében valakinek felnyithatja a szemét, és világtörténeti fontosságúvá válhat.” (Ortvay Rudolf)

Szabados Éva


A FILOZÓFIA MINT ÉLETFORMA

A tapasztalat

„A tapasztalat az Élet. Az emberek az Életet nyerik el lépésről lépésre haladva, vagy lépcsőfokról lépcsőfokra emelkedve. Tudnunk kell azonban, hogy nincsenek végső lépcsőfokok. Sose mondjuk: „ide tettem a lábamat, itt maradok, idáig jöttem, és innen el nem mozdulok”, hiszen attól a naptól fogva, amikor ilyeneket kezdünk mondani, elveszítjük a tapasztalat lehetőségét.

A tapasztalat a növekedés módja, amelyet sok fájdalom kísér, mert ahogyan nyújtózkodunk és mászunk felfelé, ropognak a csontjaink és megfeszülnek az izmaink, és már úgy érezzük, nem bírjuk tovább. Mégis szükség van erre a növekedésre, szükség van a nyújtózkodásra.

De ne gondoljuk, hogy a tapasztalat csakis a fájdalom gyermeke. Sok öröm is kíséri. Miután nagy szenvedéssel nyújtottuk magunkat, és észrevesszük, hogy egy kicsit növekedtünk, és hogy felülről tudunk ránézni a dolgokra, olyan nagy boldogságban lesz részünk, olyan nagy lesz az öröm, hogy a világot egy kicsit szélesebb látókörben, egy kicsit nagyobbnak és mélyebbnek láthatjuk, amiért majd hálát adunk minden szenvedésnek, amely ehhez a tapasztalathoz vezetett.”

Delia S. Guzmán
az Új Akropolisz nemzetközi elnöke





FEBRUÁRI PROGRAMJAINK

BUDAPEST

Helyszínek:

Új Akropolisz Kulturális Közhasznú Egyesület, 1088 Budapest, Krúdy Gy. u. 15. (pincehelyiség)

Belépődíjak:

Az előadásokra: 500 Ft, diákoknak: 300 Ft
A Meseház programjaira: 400 Ft, nagycsaládoknak: 300 Ft/fő
A kurzus díja: 2000 Ft/hó. A kurzus bevezető előadása díjtalan.

2005. február 8. kedd, 19.00

Szeret? Nem szeret? – verses est

Válogatás magyar és külföldi szerzők szerelmesverseiből.
Az est folyamán elhangzanak többek között József Attila, Képes Géza, Reményik Sándor, Shakespeare versei, amelyek annak titkát kutatják, hogy hogyan keressük az egységet, a teljességet egy kapcsolaton belül.

„Rossz voltam, s te azt mondtad, jó vagyok.
Csúf, de te gyönyörűnek találtál.
Végig hallgattad mindig, amit mondtam.
Halandóból így lettem halhatatlan.”

(Pilinszky János: Átváltozás)

2005. február 16. szerda, 18.30

Életre való filozófia

Filozófiai bevezető kurzus.

2005. február 22. kedd, 19.00

Kelta titkok nyomában

  • A druidák rejtélyes tudása
  • Kelta embereszmény
  • A szent földrajz és a kelták; magyarországi összefüggések

Előadó: Takács Mária



A MESEHÁZ ELŐADÁSAI

2005. február 5. szombat, 15.30

A farkas szempillái

Mesedélután: mesemondás, kesztyűbáb készítése. A szülők közben a mese szereplőinek szimbolikájával ismerkedhetnek meg.

Előadásunkat 4–10 éveseknek ajánljuk.





GYŐR

Helyszínek:

Új Akropolisz Kulturális Közhasznú Egyesület, 9021 Győr, Árpád u. 9.

Belépődíjak:

Az előadásokra: 400 Ft

2005. február 9. szerda, 19.00

Rómaiak és germánok

Két világrend harca és egysége, avagy hová lettek Quintilius Varus legiói
  • Iulius Caesar germaniai tervei, hadisikerei
  • Germán harcosbeavatások, római harcos istenek
  • Hogyan lett az ellenségeskedésből együttműködés?

Előadók: Kaposi István és Rusznák György





SZEGED

Helyszínek:

Új Akropolisz Kulturális Közhasznú Egyesület, 6721 Szeged, Juhász Gyula u. 36.
Juhász Gyula Főiskola díszterme, Boldogasszony sgt. 6.

Belépődíjak:

Az előadásokra: 350 Ft, diákoknak: 300 Ft

2005. február 2. szerda, 19.00

A matematika újabb reneszánsza

  • Fraktálok, mintázatok, analógiák a természetben
  • A világegyetem hűséges/hűtlen mintázata: az Ember
  • Az elérhető végtelen: a számok és az ember fejlődése

Előadó: Apáti János

Helyszín: Juhász Gyula Főiskola díszterme




INFORMÁCIÓK

Rövid Hírlevelünk néhány „levélkét” tudott megmutatni. Ha szeretné látni a „fát” is, az Új Akropolisz nemzetközi és magyar szervezetét is megismerni, tekintse meg nemzetközi és magyar honlapjainkat.

Kulturális Hírlevelünk eddigi számait megtekintheti az interneten.

Köszönjük figyelmét!

http://www.acropolis.org
http://www.ujakropolisz.hu

Kulturális Hírlevelünk szerkesztősége:

„Hírlevél” <info[kukac]ujakropolisz.hu (info[at]ujakropolisz[dot]hu)>

Ha a jövőben nem szeretné Hírlevelünket megkapni, kérjük jelezze a info[kukac]ujakropolisz.hu (szerkesztőségnek).


SZÉKHELYEINK:

  • Budapesten 1088 Budapest, Krúdy Gy. u. 15. (pincehelyiség) Nyitva tartás: H–CS 18–21 óráig. Telefon: 334-2756.
  • Győrött 9021 Győr, Árpád u. 9. Nyitva tartás: hétköznap 17–21 óráig. Telefon: (96) 311-727.
  • Szegeden 6721 Szeged, Juhász Gyula u. 36. Nyitva tartás: hétköznap 17–21 óráig. Telefon: (62) 452-183.