Mese

Egy északi eredetű mese feldolgozását láthatják a kedves gyermekek és szülők 4-10 éves korosztály számára ajánlva. Mint oly sok mesében itt is elindul egy legény, hogy világot lásson, s hamar elér egy feketébe öltözött városba. A város és vele az öreg király szomorkodik, mert eddig senki nem tudta megfejteni a királykisasszony titkát: miként táncol el minden reggelre tizenkét pár aranycipellőt. A legény vállalja, hogy megfejti a titkot, de még maga sem gondolta volna, hogy milyen kalandokba keveredik az útja során, milyen akadályokon keresztül jut el a királykisasszony titkáig és végül szívéig... mert minden jó, ha jó a vége.

Időtartam: kb. 30 perc
 

- A mese a lélek tápláléka.
- Milyen mesét mondjunk és hogyan?
- Vannak-e jó és rossz mesék?
- Mi az a varázsmese?
- Hogyan fejleszti a gyermeki lelket?

Előadó: Szalai Péter

Az előadás része az Őszi Kulturális Fesztiválnak.

Vannak különleges mesék, amelyeket varázsmeséknek hívunk. Ezekben a hős legyőzi a sárkányt, kiszabadítja a királylányt, majd ő lesz a király és boldogan élnek, amíg meg nem halnak. De ezek a mesék mégsem hősökről, sárkányokról, királylányokról szólnak, hanem rólunk, hallgatókról. Mi bennünk az a szépséges kincs, amiért az életünket is kockára tesszük? Mi bennünk az a sötétség, mellyel szembeszállni csak hősként lehet? Mikor válunk méltókká és alkalmassá, hogy belső birodalmunk uralkodói legyünk?

Önismereti kalandozás a mesék birodalmában.

Hozd el a kedvenc meséd és megtudod ki vagy...
Gondoltad volna, hogy a meséd elárulhatja milyen szerepet töltesz be az életedben?

A mesék hét szerepköre hét vérmérsékletnek feleltethető meg... ezek közül melyik jellemez leginkább? És ebből mi következik? Merre és hogyan tovább? Ha dönteni kell mi alapján, mire támaszkodva érdemes?

Képesek vagyunk-e karakterváltásra?

A magyar népköltészet mezejéről nyújt át egy csokorra valót Mocskonyi Gergely szombati előadói estjén. Arany János és Petőfi Sándor versei mellett palóc és dél-alföldi népmeséket hallunk hegedű- és gitárszó kíséretében.

Ízelítő:
Petőfi Sándor: Hírös város az Alföldön Kecskemét, Alku - szatmári népdal feldolgozásban, A négy ökrös szekér
Arany János: A hegedű, A bajusz
Népmesék: Saját gyűjtésű palóc népmese, Dél-alföldi népmese
Berecz András gyűjtéséből székely mese, A szőlősgazda furulyája
Zene:hegedűn dunántúli népzene, gitár, ének...

Az álmok és mesék világa rendkívül hasonlatos. Más szabályok érvényesek mint a megszokott, hétköznapi "valóságunkban". A mesék hősei számára mindkét világ ismert, mindkettőben otthonosan mozognak, míg a többiek a körülmények rabjai, elalszanak ha álmosak... "de bizony a legidősebb legénynek hamar lekoppant a szeme, csak Mezőszárnyasi maradott ébren."

Félelem és győzelem a varázsmesékben

A varázsmesék mindegyike komoly nehézségeket tár elénk, ezek egyik legnagyobbika a félelem: bezárt ajtók, sötét erdők, sárkányok, boszorkányok... alvilág. Kertelés nélkül írják le a gondokat, de nem részletezik fölöslegesen. Épp csak annyira, hogy tudhassuk, mi a teendőnk.

Minden felnőtt gyerekként kezdte... még Fehérlófia, Mezőszárnyasi, Vitéz János, Csipkerózsika, Hófehérke és Hamupipőke is.
A mese végére véget ér a hős gyerekkora, új élet, szebb és boldogabb világ vár rá... a felnőttek világa.

Mitől lesz boldogabb a felnőtt élet mint a gyermeki?
Miért gondoljuk ezt ma sokszor épp fordítva?
Miért nem akar ma sok gyerek felnőni...?

A kommunikáció korszakában, amikor a neten keresztül a világnak szinte bármely pontján élő emberekkel is pillanatok alatt kapcsolatot teremthetünk, vajon milyen viszonyt ápolunk mindazokkal, akikkel naponta keresztezzük egymás útját? Halljuk és meghallgatjuk őket, vagy csak mondjuk a magunkét? Ha tudod, mit jelent megállni, elcsendesedni és észrevenni az emberi kapcsolatok apró csodáit, ragadj billentyűzetet, írd meg és küldd be meséd, történeted.

A XVII. Történet- és mesepályázatunkra olyan írásokat várunk, amelyek bemutatják a közösségi élmények és értékek szerepét korunkban – vagy bármely más képzelt vagy valós történelmi korban –, és segítenek a ma emberének az elszigeteltség leküzdésében, az igazság, szépség és jóság keresésében.

A részletes kiírást lásd itt.

Vannak különleges mesék, amelyeket varázsmeséknek hívunk. Ezekben a hős legyőzi a sárkányt, kiszabadítja a királylányt, majd ő lesz a király és boldogan élnek, amíg meg nem halnak. De ezek a mesék mégsem hősökről, sárkányokról, királylányokról szólnak, hanem rólunk, hallgatókról. Mi bennünk az a szépséges kincs, amiért az életünket is kockára tesszük? Mi bennünk az a sötétség, mellyel szembeszállni csak hősként lehet? Mikor válunk méltókká és alkalmassá, hogy belső birodalmunk uralkodói legyünk?