Rusznák György

Nyáron egész napos kirándulást szervezett az Új Akropolisz Filozófiai Iskola az ausztriai Léka szélén álló lovagvárba, ahol a résztvevők nemcsak a grandiózus középkori erődítményt fedezhették fel, de a várfalak mögött egykor zajló lovagi élet mikéntjéről is hallhattak.

Az ókori Rómába kalauzolták a résztvevőket június utolsó hétvégéjén az Új Akropolisz Filozófiai Iskola előadói. A hatórás sétán történész, régész, építész vezette a kultúrkirándulókat a Flórián tértől Aquincumig, és a romokat szemlélve a hajdanvolt falak virtuálisan is leomlottak: szó esett a rómaiak hétköznapjairól is, virtusáról, vallásáról, mitológiájáról. Azokat a köveket taposva a barangolók megérezhettek valamit a letűnt időből, amikor még az emberek istenek pártfogoltjaiként élték mindennapjaikat, és arra törekedtek, hogy erkölcsileg ehhez méltó életet éljenek.

Sétánkon bejárjuk az egykori Aquincum városának fontosabb területeit, megismerkedünk a fürdőkultúrával, a katonák életével, szolgálatuk körülményeivel. Kilátogatunk az Aquincumi Múzeum területére is, ahol az egyik helyi szentély berendezett templombelsőjében találkozhatunk a titokzatos Mithras kultuszával. Az egykori házak, épületek maradványai között sétálva rácsodálkozhatunk az akkori életmódra, a hétköznapi élet jellemzőire, valamint a kapcsolatukra az istenvilággal.

Marcus Aurelius Carnuntum közelében írta az Elmélkedések című művét, valahol a Duna partján, nekünk pedig 2021 október elején végre lehetőségünk adódott, hogy harmincöten megnézzük a helyszínt, amelyről többen már sokat olvastak. Természetesen alaposan átalakult a környék kétezer év alatt, hiszen a Római Birodalom határvidéke azóta megváltozott, megművelt szántóföldek, apró falvak és városok nőttek ki ezen a tájékon, amely ma Ausztriában található, nagyjából félúton Bécs és a magyar határ között.

A görög misztériumok megértése évezredek távlatából szinte lehetetlen vállalkozásnak tűnik. Különösen azért, mert a misztériumokat már a maguk idejében is titok övezte, a résztvevők nem mesélhettek avatatlanoknak a zárt falak mögött zajló eseményekről. Hogy akkor mégis honnan tudhatunk róluk bármit is? Nos, mégis akadtak, akik meséltek. Ha nem is a látottakról, de a megéltekről mindenképpen. Lehetőségeikhez mérten igyekeztek betekintést nyújtani oda, ahová azelőtt ők is annyira vágytak, hátha másokban is feléled a vágy, hogy csatlakozzanak a beavatottak köréhez.

Mikor Elon Musk egy mini Teslát és műholdak százait lőtte ki az űrbe, a világ hangos a mesterséges intelligencia egyre közelebbi eljövetelétől, mikor mindennapi tevékenységeinkben egyre inkább automaták és robotok helyettesítenek, és lassan autóinkat sem mi vezetjük, kérdés, vajon milyen szerep jut az embernek a jövőben. Vajon mennyire gondolkodunk majd kreatívan, mennyire tudunk önálló döntéseket hozni, mennyire tudunk együttműködni embertársainkkal, ha egy gomb meghibásodik és gépek nélkül maradunk?

Soha nem látott hatalmas sereg indult a görög föld elfoglalására i. e. 480-ban. A perzsa haddal a hagyomány szerint háromszáz spártai vette fel a harcot Thermopülainál, egy keskeny szorosban, ahol napokig feltartották a sokszoros túlerőben lévő ellenséget. Létezik-e reménytelen küzdelem? Hol találjuk meg a saját életünkben a mi Thermopülainkat? 

Szeptember 26-án Budapesten

Az ókori görög világ vallásában és mindennapjaiban nagyon fontos szerepet játszottak a misztériumok. Csak az a bökkenő, hogy ezeknek a többsége titkos volt, ezért csak morzsák őrződtek meg belőlük a ránk maradt szövegekben.

November 19-én Budapesten

Az ókori görög világ vallásában és mindennapjaiban nagyon fontos szerepet játszottak a misztériumok. Csak az a bökkenő, hogy ezeknek a többsége titkos volt, ezért csak morzsák őrződtek meg belőlük a ránk maradt szövegekben.

Május 12-én 

Az előadáshoz online lehet csatlakozni 18.20-tól e ZOOM linkre kattintva.

Az ókori egyiptomi művészetről tartott előadást Rusznák György történész az Új Akropolisz Filozófiai Iskola Főnix Kultúrműhelyében. Az előadó beszélt arról, hogy a régi civilizáció kánonjában ugyan nem jellemző a realisztikus ábrázolásmód, ennek célja azonban a mindennapi benyomásokon túli esszencia megragadása. A kánon sajátosságairól, lényegéről és a mögöttes tartalomról kérdeztük az előadót.