A nap bölcsessége
„A jó emberek természetüknél fogva törekednek a tudásra.”
Nem engedhetjük meg magunknak, hogy ne foglalkozzunk a gazdasági válsággal, amely világszerte sokféleképpen sújt megannyi embert. Egyrészt szembesültünk azzal, hogy az utóbbi évtizedek társadalmi-gazdasági modelljéből adódóan az anyagi fejlődés ciklusai nagyobb hatást gyakorolnak életünkre, mint gondoltuk vagy szerettük volna. A pontosságMilyen a precíz ember? Pontos. Aki pontos, az összeszedett, és egyértelmű, meghatározott szabályok szerint él. És határozott is. Aki pontos, az célba talál. Sokszor vagy azért hibázunk, mert nem tudjuk célba venni, amit el szeretnénk találni, vagy mert nem tartjuk fontosnak a célok pontos meghatározását. A pontosság bármilyen cselekvésben segít, ha az a célunk, hogy egyre jobban menjen. A tökéletesedés a pontos tettek hosszú láncolatából fakad. Pontosnak kell lennünk mozdulatainkban, szavainkban, még arra is ügyelnünk kell, hogyan lépünk. Pontosnak kell lennünk gondolatainkban és érzelmeinkben. Pontosnak kell lennünk időben és térben is. Tudatában vagyunk annak, hogy mindez nehéz, de nem lehetetlen... |
 A jókedv erejeA rosszkedvű emberek legtöbbször úgy magyarázzák hangulatuk okát, hogy egész nap tűrniük kell a munkahelyi, pénzügyi, családi, egészségi, párkapcsolati nehézségeiket, és ezek felemésztik minden erejüket. Tudjuk, hogy az élet bonyodalmakkal jár, de a rosszkedv okait ne ezekben keressük, hanem a belső erő hiányában, ha képtelenek vagyunk szembeszállni velük, és abban, hogy ezekben a helyzetekben nem filozófushoz méltóan viselkedünk... |
Akármit is tanulunk, bármi is a hivatásunk – vagy bármi is lesz, amint elvégeztük az iskoláinkat – időről időre felmerül ugyanaz a kérdés: a tanulni tudás. Mivel ezt általában nem tanítják, ezért mindenki úgy tanul, ahogy éppen megszokta – több–kevesebb sikerrel. Bekerülünk az egyetemre, a főiskolára, új munkahelyünkre, ahol elvárják tőlünk, hogy gyorsan és egyre többet sajátítsunk el. Igen ám, de hogyan?
 Derűdózis munkába menet vagy hazafeléElőfordult már velünk, hogy az utcákat járva, egy nyilvános padon ülve vagy a tömegközlekedés járművein teljesen spontán ránk tört a nevetés? Idézze elő bármi – egy vicc újraemésztése, egy tréfás eset felidézése vagy egy humoros könyv olvasása –, a kirobbanó kacaj különös hatással van elszenvedőjére. Elpirul, és megpróbálja elfedni a mások elől a kisebb-nagyobb derűrohamokat… Másként gondolják ezt a Merci! című rövidfilm alkotói, akik kíváncsiak voltak rá, hogy mi történne, ha engednénk ezeknek a nevetéshullámoknak. Az ásítás, a kosz és a vírusok ragadósak – miért ne tennénk próbára nevetésünket is? |
Macska-delfin barátság |
|
Új állatfajt fedeztek fel a szegedi ligetben