Sasharcos

Ezen az eredeti minták alapján készült kisplasztikán az aztékok egyik harci kasztjának jellegzetes maszkja látható. A spanyol hódítók az európai lovagsághoz hasonlították az azték harcosok két elit csoportját, a jaguár- és a sasharcosokat, akik a rend szimbolikus állatának megfelelő viseletben küzdöttek. A kiváló képességekkel rendelkező gyerekek egy részét az aztékok papi és vezetői feladatra nevelték, a másik részüket pedig két speciális iskolában rettenthetetlen harcosokká, katonai vezetőkké képezték. Az aztékok hódító birodalmában különösen nagy tisztelet övezte őket, a szilárd jellemnek, az igazi harcos erényeinek, az önfeláldozásnak, a fáradhatatlanságnak a példaképei voltak. Azért voltak ilyen erényesek, mert a nevelés során a lelki fejlődésükre is nagy figyelmet fordítottak: megtanították nekik, hogy az evilági lét mulandó, így mit sem ér a földi javak felhalmozása, vagy a méltatlan élethez való ragaszkodás. Az azték elit harcosok ezért azt tartották a legnagyobb dicsőségnek, ha a csatatéren eshettek el, amivel az európai hódítók megbecsülését is kiérdemelték.