ÖrökségünkAktuális programjaink
Cikkek, írásokIdézetek Eötvös Józseftől
„Gyönyörködjenek mások a viharban, mely alatt egyes hullámok magasra tornyosulnak, engem csak a dagály nagyszerű tüneménye ragadott el mindég, midőn az egész tenger színe zaj nélkül, de ellenállhatatlanul emelkedik.” „A vas maga sem állhat ellen az időnek, s ilyen az ember. Ha munkára használják, elkopik, ha a földön hever, a rozsda emészti meg. Miután már veszni kell, jobb százszor elkopni, mint elrozsdásodni.” „Csak addig vagyunk szigorúak mások iránt, míg magunkat nem ismerjük.” Idézetek Gróf Széchenyi Istvántól
XVI. Történet- és mesepályázat – 2010
Erénynek erejével
A számítógépes szuperhősök, robotemberek és űrlények korában vannak
a tarsolyodban valódi, hiteles emberi értékeket ábrázoló történetek? A föld hűségével - Kós Károly Életpályájának egyik kutatója „toronyépítő”-nek nevezte Kós Károlyt, amivel arra utalt, hogy építményeit jellegzetessé teszik a tornyok, tornyocskák. Ezek feltűnnek a nevével kapcsolatban leggyakrabban említett Wekerle-telepen éppúgy, mint a keze alatt megszületett középületeken, templomokon. Egy gyógyuló táj A Szénások Európa Diplomás Terület. Az utóbbi egy évben többször nyújtottunk segítséget a Szénások Európai Diplomás Terület természetvédelmi kezelését végző Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságnak. Bontottunk régi vadkerítést, szállítottunk farönköket meredek hegyoldalon, kötélpálya segítségével... és kivágtunk több száz fenyőfát. De álljunk meg egy szóra! Miért kellett őket kivágni? Hogyan védjük azzal a természetet, hogy fákat vágunk ki? Mit is takar az valójában, hogy természetvédelmi kezelés?„Halált virágzik most a türelem” – Radnóti Miklós és költészete „Radnóti Miklós oly átlátszóan tiszta volt, hogy az ilyet nem szoktuk nagynak tekinteni életében; persze épp ez az átlátszóság az igazi nagyság…” – írta Weöres Sándor a fiatalon elhunyt költőről, Radnóti Miklósról, aki épp ebben a hónapban lenne száz esztendős. A tragikus sorsú művésznek rövid, alig harmincöt éves pályafutása ellenére sikerült maradandót alkotnia, s ezzel a XX. századi magyar irodalom „halhatatlanjai” közé emelkednie. Verseit mind a mai napig olvassák, tanulmányozzák, több művét – köztük az Éjszaka, a Majális vagy a Két karodban című költeményt – pedig megzenésítették. Népi gyógyászat Magyarországon a természeti gyógymódok tükrében Hogyan éltek, és mi módon tudtak túlélni az emberek betegségeket, járványokat azokban a korokban, amikor még nem létezett a tudományos orvoslás, vagy nem volt elérhető mindenki számára? Mit őrizzünk meg a népi gyógyászat tudásából ma, és mit alkalmazhatunk belőle?
A magyar kikerics és a Szársomlyó-hegy
XV. Történet- és mesepályázat - 2009
Kelts életre egy mesehőst, írd meg egy hős történetét!
Az idei történet- és mesepályázatunk fő célja, hogy visszanyúljunk a mese klasszikus értékeihez, mitikus gyökereihez. A bölcs Platón azt tanította, hogy a jó mesék híven írják le a világ lényeinek-dolgainak igazi, legmélyebb természetét. Legyen szó akár varázsmeséről, igaz vagy kitalált történetről, a hősök küzdelmes útjukon nehézségekkel, megpróbáltatásokkal találkoznak. Öveges József, a fizika Nagy Varázslója A természettudomány népszerűsítésének egyik legkiemelkedőbb alakja volt Öveges József, akit a fizika varázslójának is neveztek. A Zala megyei Páka községben született 1895-ben. Apja néptanító volt, követve családjának 200 éves hagyományát. A családfő korai halála után édesanyja négy gyermeket nevelt fel. Közülük Öveges József a győri bencéseknél tanult, majd a kecskeméti piaristákhoz járt gimnáziumba, és tizenöt éves korában belépett a Piarista Tanítórendbe. |