Örökségünk

Aktuális programjaink

Cikkek, írások

A magyar kikerics és a Szársomlyó-hegy

Szársomlyó Ha ellátogatunk a hazánk déli részén fekvő siklós–villányi hegyvidékre, nem hagyhatjuk ki az értékes botanikai kincseket rejtő Szársomlyó-hegyet. A Nagyharsány mellett emelkedő Szársomlyó már messziről látható, magányos piramisként magasodik a táj fölé a Dráva síkján, bár alig magasabb 400 méternél. Távolról vulkánnak tűnik, egy hajdani utazó szerint olyan, mintha „egy rég kialudt tűzhányónak söveges cukorra emlékeztető kúpja integetne”, de valójában mészkőhegy. Kőzetei és növényvilága földtörténeti tanúként őrzi a régmúltat. A lábánál fekvő Nagyharsány és Kisharsány falvak az itt őshonos hársfaféléről kapták nevüket.

A török hódoltság alól felszabadult területről így írt egy itt állomásozó császári tiszt: „édeni környezetben a háború után eléggé épen megmaradt szőlőskertekben, amelyek felfutnak e hegy aljáig, az itáliainál jobb vörös borokat ízlelhettem, dús erdeiben, amik e csodálatos hegy másik felén vannak, meglepő bősége található mindenféle vadnak, a szőlőskertek bekoszorúzzák egymás fölé épülve a meglepő gyorsan újjáépült falucskát”.

Kőrösi Csoma Sándor (1784-1842)

Körösi Csoma Sándor

„Székely hegyekből messzi Ázsiába,
Az őshazába vándorolt ki ő,
Feje felett a vén, szent Himalája,
Tán öregebb, mint maga az Idő.
Ott rótta a betűket és kereste
Puszták homokján vérei nyomát,
Meglátogatta ínség, balszerencse,
De ő csak várt és vándorolt tovább.”

Juhász Gyula: Ének Kőrösi Csomáról

Kőrösi Csoma Sándor, a messzeségek vándora, kis székely fiúból vált az ősmagyarok kutatójává és az első európai tudóssá, aki tanulmányozta a tibeti nyelvet és kultúrát. Már gyermekkorában kitűnt társai közül fáradhatatlanságával. Gyaloglásban senki sem versenyezhetett vele, ha séta közben feljutott egy domb tetejére, egyből arra volt kíváncsi, mi van a következőn túl. Az erdélyi hegyek közt edzette testét-lelkét a későbbi nagy kihívásokra. Kőrösön, egy erdélyi kis faluban született 1784-ben. Mindig is büszke volt származására, ahogy írta, „én a székely nemzettség szülötte vagyok”, angol nyelvű könyveiben pedig székely-magyarnak nevezte magát.

Egy gyógyuló táj

Szénások, GEA, Új Akropolisz ökológiai bevetésA Szénások Európa Diplomás Terület. Az utóbbi egy évben többször nyújtottunk segítséget a Szénások Európa Diplomás Terület természetvédelmi kezelését végző Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságnak. Bontottunk régi vadkerítést, szállítottunk farönköket meredek hegyoldalon, kötélpálya segítségével... és kivágtunk több száz fenyőfát. De álljunk meg egy szóra! Miért kellett őket kivágni? Hogyan védjük azzal a természetet, hogy fákat vágunk ki? Mit is takar az valójában, hogy természetvédelmi kezelés?


Mostanában szinte már csak az ember által okozott természeti katasztrófákról hallunk, és lassan kezdhet bennünk kialakulni az a kép, hogy az ember természetétől fogva kártékony. Nem szabad azonban elfelejtenünk, hogy az ember arra is képes, hogy felismerje a természet egységét, szépségét és harmóniáját. És azt sem, hogy mindig akadnak emberek, akik felelősnek érzik magukat, hogy ezt a harmóniát megőrizzék, vagy ha már megbomlott, helyreállítsák.

Öröktűz – Reményik Sándor (1890-1941) portréja

Reményik Sándor

„Én csak kis fatornyú templom vagyok,
Nem csúcsíves dóm, égbeszökkenő,
A szellemóriások fénye rámragyog,
De szikra szunnyad bennem is: Erő.”


Ha arra kérnének bennünket, hogy soroljunk fel olyan ismert vagy számunkra kedves magyar költőket, akik a XX. század elején alkottak, akkor valószínűleg jó pár nevet meg tudnánk említeni. Elég csak a már klasszikussá érett Nyugat nemzedékére gondolni, vagy a két világháború közötti pezsgő irodalmi élet más szereplőire visszaemlékezni. De vajon hány listán lenne rajta Reményik Sándor neve?

Öveges József, a fizika Nagy Varázslója

Öveges professzorA természettudomány népszerűsítésének egyik legkiemelkedőbb alakja volt Öveges József, akit a fizika varázslójának is neveztek. A Zala megyei Páka községben született 1895-ben. Apja néptanító volt, követve családjának 200 éves hagyományát. A családfő korai halála után édesanyja négy gyermeket nevelt fel. Közülük Öveges József a győri bencéseknél tanult, majd a kecskeméti piaristákhoz járt gimnáziumba, és tizenöt éves korában belépett a Piarista Tanítórendbe.

A budapesti egyetemen matematika-fizika szakos tanári oklevelet szerzett, és ezt követően pappá szentelték. Húsz évig a piarista rend szegedi, tatai, váci gimnáziumaiban tanított matematikát és fizikát, végül Budapesten vezetőtanár lett.

„És úgy írta meg azokat szép renddel...”

Kódexlap Corvin Jánossal„Mátyás király üdejébe Bonfinius mind véle volt,
és együtt járt véle a táborokban,
és füleivel meghallotta és szemeivel meglátta
mind az dolgokat, és úgy írta meg azokat szép renddel.”

(Heltai Gáspár)


Ha fővárosunk mind földrajzi, mind történelmi szempontból egyik legkiemelkedőbb helyszínén, a budai várban sétálunk, a palota udvarán, előszörre egy talán alig észrevehető helyen megpillanthatjuk Bonfinius mellszobrát. 2009-ben állították fel újra az alkotást, miután a Farkas Zoltán keze munkáját dicsérő szobor a második világháború folyamán elpusztult. Mivel azonban készítésekor egy másolatot rögtön elküldtek Bonfini hazájába, Olaszországba is, a reneszánsz év lezárása után az olasz másolat segítségével sikerült helyreállítani. Méltán, hiszen Bonfini élete és munkássága már több száz éve megérdemelt volna egy emlékművet, a szoborállítással tehát a magyar történettudomány végre régi adósságát törleszthette.

Az ötödik pecsét

Az ötödik pecsétAzt nem tudom, hogy Tomoceuszkakatiti legyek-e vagy Gyugyu?” – még éjjel, alvás helyett is ezen töprengenek Sánta Ferenc regényének hősei. A művet túlzás nélkül nevezhetjük a magyar „Lenni, vagy nem lenni” morális alapkérdésének. Mert ha őszinték vagyunk, végtelenül nehéz a választás. Hosszas hánykolódás után végül bármire is jussunk, az életünk biztosan gyökeresen átalakul.

XVII. Történet- és mesepályázat – 2011


Történet- és Mesepályázat 2011
 
Erénynek erejével

A kommunikáció korszakában, amikor a neten keresztül a világnak szinte bármely pontján élő emberekkel is pillanatok alatt kapcsolatot teremthetünk, vajon milyen viszonyt ápolunk mindazokkal, akikkel naponta keresztezzük egymás útját? Halljuk és meghallgatjuk őket, vagy csak mondjuk a magunkét? Ha tudod, mit jelent megállni, elcsendesedni és észrevenni az emberi kapcsolatok apró csodáit, ragadj billentyűzetet, írd meg és küldd be meséd, történeted.

A XVII. Történet- és mesepályázatunkra olyan írásokat várunk, amelyek bemutatják a közösségi élmények és értékek szerepét korunkban – vagy bármely más képzelt vagy valós történelmi korban –, és segítenek a ma emberének az elszigeteltség leküzdésében, az igazság, szépség és jóság keresésében.

A részletes kiírást lásd itt.

Idézetek Eötvös Józseftől

Báró Eötvös József„Iparkodjál látni. Bekötött szemmel senki se járhat egyenesen.”

„Gyönyörködjenek mások a viharban, mely alatt egyes hullámok magasra tornyosulnak, engem csak a dagály nagyszerű tüneménye ragadott el mindég, midőn az egész tenger színe zaj nélkül, de ellenállhatatlanul emelkedik.”

„A vas maga sem állhat ellen az időnek, s ilyen az ember. Ha munkára használják, elkopik, ha a földön hever, a rozsda emészti meg. Miután már veszni kell, jobb százszor elkopni, mint elrozsdásodni.”

Idézetek Gróf Széchenyi Istvántól

Gróf Széchenyi István„Az önmagába való elmélyedés az, a mi az ember lelkének az önállóság legmagasb fokát szerzi meg.”

„Belsőnk oly szoros összeköttetésben van külsőnkkel, hogy amaz ezen némileg átlátszik, s menyre javíthatja, sőt felejtetheti a külsőnek kecsnélküliségét a valódi belbecs, azt tapasztaljuk, midőn nem ritkán az tetszik legjobban, az hódít magához legtöbbet, kinek külseje legkevésbé ajánlkozó, s az taszít viszont magától mindenkit hidegen, kire a természet leginkább látszék mosolyogni.”