ÖrökségünkAktuális programjaink
Cikkek, írásokXVI. Történet- és mesepályázat – 2010
Erénynek erejével
A számítógépes szuperhősök, robotemberek és űrlények korában vannak
a tarsolyodban valódi, hiteles emberi értékeket ábrázoló történetek? A föld hűségével - Kós Károly Életpályájának egyik kutatója „toronyépítő”-nek nevezte Kós Károlyt, amivel arra utalt, hogy építményeit jellegzetessé teszik a tornyok, tornyocskák. Ezek feltűnnek a nevével kapcsolatban leggyakrabban említett Wekerle-telepen éppúgy, mint a keze alatt megszületett középületeken, templomokon. Egy gyógyuló táj A Szénások Európa Diplomás Terület. Az utóbbi egy évben többször nyújtottunk segítséget a Szénások Európai Diplomás Terület természetvédelmi kezelését végző Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságnak. Bontottunk régi vadkerítést, szállítottunk farönköket meredek hegyoldalon, kötélpálya segítségével... és kivágtunk több száz fenyőfát. De álljunk meg egy szóra! Miért kellett őket kivágni? Hogyan védjük azzal a természetet, hogy fákat vágunk ki? Mit is takar az valójában, hogy természetvédelmi kezelés?„Halált virágzik most a türelem” – Radnóti Miklós és költészete „Radnóti Miklós oly átlátszóan tiszta volt, hogy az ilyet nem szoktuk nagynak tekinteni életében; persze épp ez az átlátszóság az igazi nagyság…” – írta Weöres Sándor a fiatalon elhunyt költőről, Radnóti Miklósról, aki épp ebben a hónapban lenne száz esztendős. A tragikus sorsú művésznek rövid, alig harmincöt éves pályafutása ellenére sikerült maradandót alkotnia, s ezzel a XX. századi magyar irodalom „halhatatlanjai” közé emelkednie. Verseit mind a mai napig olvassák, tanulmányozzák, több művét – köztük az Éjszaka, a Majális vagy a Két karodban című költeményt – pedig megzenésítették. Népi gyógyászat Magyarországon a természeti gyógymódok tükrében Hogyan éltek, és mi módon tudtak túlélni az emberek betegségeket, járványokat azokban a korokban, amikor még nem létezett a tudományos orvoslás, vagy nem volt elérhető mindenki számára? Mit őrizzünk meg a népi gyógyászat tudásából ma, és mit alkalmazhatunk belőle?
A magyar kikerics és a Szársomlyó-hegy
XV. Történet- és mesepályázat - 2009
Kelts életre egy mesehőst, írd meg egy hős történetét!
 Az idei történet- és mesepályázatunk fő célja, hogy visszanyúljunk a mese klasszikus értékeihez, mitikus gyökereihez. A bölcs Platón azt tanította, hogy a jó mesék híven írják le a világ lényeinek-dolgainak igazi, legmélyebb természetét. Legyen szó akár varázsmeséről, igaz vagy kitalált történetről, a hősök küzdelmes útjukon nehézségekkel, megpróbáltatásokkal találkoznak. Öveges József, a fizika Nagy Varázslója A természettudomány népszerűsítésének egyik legkiemelkedőbb alakja volt Öveges József, akit a fizika varázslójának is neveztek. A Zala megyei Páka községben született 1895-ben. Apja néptanító volt, követve családjának 200 éves hagyományát. A családfő korai halála után édesanyja négy gyermeket nevelt fel. Közülük Öveges József a győri bencéseknél tanult, majd a kecskeméti piaristákhoz járt gimnáziumba, és tizenöt éves korában belépett a Piarista Tanítórendbe. „Lélekködmönbe” bújva - Móra Ferenc portréja A kötelező olvasmányok hasznosságáról sokat vitatkoztak és fognak is vitatkozni, de abban mindannyian egyetérthetünk, hogy felnőtt, érettebb fejjel jó újraolvasni (vagy végre elolvasni) ezeket a könyveket, hiszen biztosan többet értünk meg belőlük, élénkebben és mélyebben éljük át az olvasottakat. A magyar olvasóközönség számára Móra Ferenc elsősorban a Kincskereső kisködmön, a Rab ember fiai írójaként maradt meg. Érdemes feleleveníteni ezeket a műveket és megismerni írójukat: újra (vagy végre) hatni fog ránk az írások és alkotójuk kedvessége, embersége és a világ legkisebb dolgait is élettel-lélekkel megtöltő leleménye.
XIV. Történet- és mesepályázat - 2008Kedves Pályázóink és Szavazók! 2008. június 7-én, szombaton, megrendeztük az eredményhirdetést. A jelenlévők között üdvözölhettük szinte valamennyi kiírásnak megfelelt és a legjobbak közé beválogatott írásmű szerzőjét, családtagjaikat és barátaikat. Vidékieket, budapestieket egyaránt. Az Ünnepi Könyvhét alkalmából tartott rövid, reneszánsz témájú könyvbemutatónk után beérkezési sorrendben, egyenként értékelte a zsűri a közönségszavazásra bocsátott pályamunkákat, kiemelve erényeiket, megemlítve hiányosságaikat. A fődíjat, egy laptopot – melyet olyan pályázó nyert el, aki a megjelent pályázati felhívásra lelve kezdett el intenzíven foglalkozni a kiszemelt korszakkal – egyik szponzorunk személyesen adta át. |
1%Név:
„Új Akropolisz Filozófiai Iskola” Kulturális Közhasznú Egyesület
Adószám: 2008. évi SZJA 1%-ának felhasználása Köszönjük mindazoknak, akik az elmúlt évben is támogatták törekvéseinket. Tartalom megosztás Támogatóink
|
Nyomtatóbarát változat
Ha ellátogatunk a hazánk déli részén fekvő siklós–villányi hegyvidékre, nem hagyhatjuk ki az értékes botanikai kincseket rejtő Szársomlyó-hegyet. A Nagyharsány mellett emelkedő Szársomlyó már messziről látható, magányos piramisként magasodik a táj fölé a Dráva síkján, bár alig magasabb 400 méternél. Távolról vulkánnak tűnik, egy hajdani utazó szerint olyan, mintha „egy rég kialudt tűzhányónak söveges cukorra emlékeztető kúpja integetne”, de valójában mészkőhegy. Kőzetei és növényvilága földtörténeti tanúként őrzi a régmúltat. A lábánál fekvő Nagyharsány és Kisharsány falvak az itt őshonos hársfaféléről kapták nevüket.
