Tudomány, művészet, szimbolizmus...

Démétér, a bennünk élő révész

Démétér szobor búzakévévelA görög mítoszok szimbolikus eseményekbe ágyazva mesélik el, hogy mi is az az erő a világban – és annak szerves részeként az emberben is –, amelyet Démétér istennő testesít meg. Az eleusziszi misztériumok alapjául is szolgáló egyik legjelentősebb mítosz Démétér és Perszephoné története, amely az őszi időszakhoz is kapcsolódik.

Ecsetvonás Kelettől Nyugatig

festmény tibeti tájról kolostorralAz egészből kiragadott lényeg egyedi ábrázolása Nicholas Roerich művészetének egyik legjellemzőbb vonása. Az 1874-ben Szentpétervárott született Nyikolaj Konsztantyinovics Rerih az orosz Művészeti Akadémián tanult festészetet, eredendő intuitív fogékonyságát kifejezőkészségének fejlesztésével, és elméje pallérozásával egészítette ki, s éppúgy törekedett az erkölcsi tisztaságra. Az Akadémián kapcsolatba került olyan fiatal művészekkel, mint Muszorgszkij, Sztravinszkij vagy Saljapin, akik hozzá hasonlóan később a kor meghatározó alakjai lettek.

Egy amerikai reformépítész Tokióban

Frank Lloyd Wright1923. szeptember 1-je, Tokió – a 20. század egyik legszörnyűbb földrengése, a Kanto alapjaiban rázta meg a várost. A pusztítást még tetézte a szerencsétlenséget követő szökőár és tűzvész, amelyben emberek sokasága halt szörnyet, házak ezrei omlottak össze és váltak a tűz martalékaivá. A „túlélő” épületek egyike, az akkor nemrégiben felépült Imperial Hotel – amelyet egy amerikai építész tervezett –, a japánok csodálatát váltotta ki. Gyermekeiket magukkal vonszolva kerestek benne menedéket, védelemért imádkozva ahhoz az istenséghez, amely megőrizte a létesítményt a pusztítás közepette is.

Egymásért

pillangó kézbenA kommunikáció korszakában, amikor a neten keresztül a világnak szinte bármely pontján élő emberekkel is pillanatok alatt kapcsolatot teremthetünk, vajon milyen viszonyt ápolunk mindazokkal, akikkel naponta keresztezzük egymás útját? Halljuk és meghallgatjuk őket, vagy csak mondjuk a magunkét? Ha tudod, mit jelent megállni, elcsendesedni és észrevenni az emberi kapcsolatok apró csodáit, ragadj billentyűzetet, írd meg és küldd be meséd, történeted.” 

Egy nagy magyar honleány – Brunszvik Teréz (1775-1861) portréja

Brunszvik Teréz„Alapjában véve minden mű csekély, ha a végtelent nézzük; az számít, amit magunkból: szeretetünkből, jóindulatunkból beleviszünk.”

Brunszvik Teréz alakját és tevékenységét már életében Széchenyi Istvánéhoz hasonlították: a „reneszánsz egyéniségű” nagyasszony (ahogy Jókai Anna nevezi), Széchenyi rokonlelkeként, ébresztője és – az ember belső értékekeit tekintve – orvosa kívánt lenni szűkebb és tágabb környezetének.

Elektromos hegedűn villant Csajkovszkijt

Alexander Markov Alexander Markov, Amerikában élő orosz hegedűművész május 3-án rengeteg érdeklődő hegedűsnek tartott ingyenes mesterkurzust Budapesten a MÁV Szimfonikusok próbatermében. Markov hitvallása az, hogy minél több fiatallal szeretné megismertetni a komolyzenét, ezért szívesen osztja meg tudását mindenkivel. A május 5-i koncertje előtt beszélgettünk a MÜPÁ-ban a rendkívül közvetlen muzsikussal, aki a tőle megszokott tüzes lelkesedéssel mesélt minőségről, zenei ideáljáról és filozófiájáról.

Néhány nappal ezelőtt mesterkurzust tartott. Amikor a minőség fontosságát hangsúlyozta, egy közönséges autó és egy Rolls-Royce közti különbségről beszélt. Miért törekedjünk a minőségre, ha sokan megelégszenek a minimummal is?

Erénynek erejével

EredményhirdetésEzt a címet adtuk a 16. alkalommal megrendezett Történet- és mesepályázatunknak, hiszen az idei kiírásban arra hívtuk fel pályázóinkat, hogy etikai témájú írásokban tegyék próbára alkotókészségüket, megjelenítő erejüket, erkölcsi és szociális érzéküket. Az amatőr, rendszeresen nem publikáló tollforgatóktól vagy billentyűzet-kattogtatóktól olyan történeteket, meséket vártunk, amelyek formai, nyelvi szépségük mellett elgondolkodtató tartalmakat, eszmei értékeket is magukban hordoznak.

Evezni az ár ellen

elsodort fatörzsAz a különbség egy a vízen lebegő fatörzs és az ugyanabból az anyagból épült csónak között, hogy az utóbbinak vannak evezői és az ár ellen is haladhat.
Dr. Nilakanta Sri Ram

Fiatalkoromban hallottam ezeket a szavakat Sri Ramtól. A mondat nem valamelyik előadásán hangzott el, és nem tudom, könyvbe foglalta-e valaha is. Egy beszélgetés közben merült fel.

Égi tűz és földi tüzek – Szent Iván-éj

gabona fénykör előttNéhol kerekeket forgattak annak emlékezetére, hogy a nap immár a' maga abrontsának felső Pontyára felhágott s megis fordult” – idéz fel egy nyári ünnepi szokást a 18. században Bod Péter. Az a bizonyos abronts nem más, mint a Nap földi nézetből rótt éves útjának hatalmas köre. Ennek felső Pontyára az északi félgömbön június 21-én, a nyári napfordulón érkezik.

„És úgy írta meg azokat szép renddel...”

Kódexlap Corvin Jánossal„Mátyás király üdejébe Bonfinius mind véle volt,
és együtt járt véle a táborokban,
és füleivel meghallotta és szemeivel meglátta
mind az dolgokat, és úgy írta meg azokat szép renddel.”

(Heltai Gáspár)


Ha fővárosunk mind földrajzi, mind történelmi szempontból egyik legkiemelkedőbb helyszínén, a budai várban sétálunk, a palota udvarán, előszörre egy talán alig észrevehető helyen megpillanthatjuk Bonfinius mellszobrát. 2009-ben állították fel újra az alkotást, miután a Farkas Zoltán keze munkáját dicsérő szobor a második világháború folyamán elpusztult. Mivel azonban készítésekor egy másolatot rögtön elküldtek Bonfini hazájába, Olaszországba is, a reneszánsz év lezárása után az olasz másolat segítségével sikerült helyreállítani. Méltán, hiszen Bonfini élete és munkássága már több száz éve megérdemelt volna egy emlékművet, a szoborállítással tehát a magyar történettudomány végre régi adósságát törleszthette.

Fedezd fel magadban Hérát!

női alak koronával felfelé tekintAz ember évezredek óta ismeri a mítoszokat, és tudatosan vagy tudattalanul kutatja az e világ szimbólumai mögött rejlő tudást. Az első látásra kalandos és mesebeli színterek eseményei, szereplői, az istenek és istennők egyaránt mintát és tanulságot hordoznak. Nincs ez másként a görög mítoszok talán egyik legellentmondásosabb alakjával, a gyönyörű és magasztos Hérával sem, aki egyszerre nővére és hitvese az Olümposz legfőbb istenének, Zeusznak, Ég és Föld urának.

Fiatalnak lenni

Fiatalság, isteni kincsem,
Nem térsz te vissza soha.
És ha sírnék, könnyem már nincsen,
Olykor viszont akaratlan pereg könnyem sora.

Rubén Darío

rózsabimbó Ezúttal nem a lélek fiatalságáról ejtünk szót, a titokzatos Arany Aphroditéről, erről a jóságos anyáról, aki lehetővé teszi, hogy a természet és a lélek szép és jó oldalát lássuk.

Most a hétköznapi értelemben vett „fiatalságról” beszélünk, amelyet annyira magasztalni szoktak.

Florence Nightingale - a lámpás hölgy

Florance Nightingale, kultúra„Ha valaki olyan életet él, amely mindenki számára fejlődést hoz,
és ez a fejlődés állandó, nem hal meg vele,
az ilyen ember életét Igaz Életnek nevezhetjük.”
(Florence Nightingale)

Ha a történelem sodrából kiemelkedik egy ember, miért emlékszünk a nevére, milyen példát mutatnak a tettei? Ilyen szemmel érdemes végigkísérnünk egy hölgy, Florence Nightingale életét.

Giordano Bruno (1548–1600)

Giordano BrunóTöbb mint négyszáz éve, 1600. február 17-én végezték ki Rómában az inkvizíciós eljárás hosszú, nyolc évig tartó szakasza után Giordano Bruno olasz filozófust, aki inkább vállalta a máglyahalált, de nem vonta vissza tanait. Az azóta eltelt időszakban sokszor változott a filozófus megítélése, attól függően, hogy milyen ideológiai vagy politikai áramlat tűzte a nevét zászlajára.
Giordano Bruno azonban összetett életművével minden kategóriából kibújik.

Giordano Bruno: A szerelemről

Hatoltat az igaz mélyére minket,
Sötét gyémánt kapu mind néki tárul:
Istenem, Ámor, kit örök királyul
Bocsát belénk s éltet látó tekintet.

Ég, föld s pokol távoli titka: mindet
Képként elénk idézi, s nem csalárdul;
Ajz íjat, lő – s lelkünk leple aláhull:
Nyilával sosem véti el szivünket.

Az igazat hát, csürhe, vedd eszedbe,
Nyisd meg füled e nem csalóka szónak,
Láss, láss, te kancsal őrült, hogyha láthatsz!

Értetlen vagy, s gyereknek őt hiszed te,
S mert szélkakas vagy: őt ingadozónak,
S mert vak vagy: rá világtalant kiáltasz.

Az ok, az elv s az örök oszthatatlan;
Ettől függ lét, élet, mozgás; s kitágul,
Széled, mélyül annak foglalatául,
Mi nevet kap menny, föld s pokol szavakban.

Érzék, ész, értés révén megragadtam

Giordano Bruno világképe mai szemszögből

Giordano Bruno szobra csillagos ég előttDr. Franz Moser előadása a grazi egyetemen, 1990. március 13-án a Giordano Bruno-kiállítás megnyitása alkalmából

Giordano Bruno nevét hallva ma elsősorban máglyahalállal végződött szomorú sorsára emlékezünk. Bruno 17 évesen csatlakozott a domonkos rendhez, és eretnekség gyanúja miatt 28 évesen lépett onnan ki. Ezután 14 zaklatott éven át vándorolt Európában. Végül Velencében letartóztatták és átadták az inkvizíciónak. Hét évig tartó pere után 1600. február 17-én a lángok közé vetették.

Haiku - a japán zen-költészetesztétikája

haiku, cseresznyevirágA haiku több, mint versforma: önálló műfaj. Szülőhazájában csak azokat az 5-7-5-ös sorképletű verseket nevezik így, amelyek a természet ábrázolásán keresztül mély filozófiai, lélektani tartalmat sugallnak. A tréfás, alkalmi bökverseket (szenrjú), vagy az élet utolsó pillanatában írt búcsúverseket (dzsiszei), bár a versformájuk azonos, mégsem nevezik haikunak.

Halál és túlvilági élet a Római Birodalomban

Pluto, HádészA rómaiak úgy gondolták, hogy élni jó dolog, és ezért, ha lehet, ki is kell használni. Öröm a hosszú és jó élet, amikor megadatik mindenféle földi boldogság, de akkor sincs baj, ha hamarabb jön el a halál.

Ez egy furcsa kettősséget alkotott: egyrészt nagyon sokra becsülték az életet, amíg tartott, de amikor eljött a halál ideje, vagy választani kellett, hogy meghaljon-e az ember vagy szégyenben maradjon, akkor inkább a halált választották. Egy olyan szemléletet képzeljünk el, amelyben a halál teljesen egyenrangú az élettel. A halál önmagában nem rossz,

„Halált virágzik most a türelem” – Radnóti Miklós és költészete

Radnóti Miklós portré„Radnóti Miklós oly átlátszóan tiszta volt, hogy az ilyet nem szoktuk nagynak tekinteni életében; persze épp ez az átlátszóság az igazi nagyság…” – írta Weöres Sándor a fiatalon elhunyt költőről, Radnóti Miklósról, aki épp ebben a hónapban lenne száz esztendős. A tragikus sorsú művésznek rövid, alig harmincöt éves pályafutása ellenére sikerült maradandót alkotnia, s ezzel a XX. századi magyar irodalom „halhatatlanjai” közé emelkednie. Verseit mind a mai napig olvassák, tanulmányozzák, több művét – köztük az Éjszaka, a Majális vagy a Két karodban című költeményt – pedig megzenésítették.