Tudomány, művészet, szimbolizmus...

Azt mondták... a reményről

„Nem valék erős meghalni,
Mikor halnom lehetett:
Nem vagyok erős hurcolni
E rámszakadt életet.
Ki veszi le vállaimról...
De megálljunk, ne, – ne még!
Súlyos a teher, de imhol
Egy sugár előttem ég. ”
(Arany János)

„Minden nap megszűnik valami, amiért az ember szomorkodik, de mindig születik valami új, amiért érdemes élni és küzdeni.”
(Hérakleitosz)

„Ember vigyázz, figyeld meg jól a világod:
ez volt a múlt, emez a vad jelen,
hordozd szívedben, éld e rossz világot
és mindig tudd, hogy mit kell tenned érte,
hogy más legyen.”
(Radnóti Miklós)

Az Új Reneszánsz

kézben kis föld, amelyből palánta nő kiA dél-amerikai birodalmaktól Egyiptomig minden nagy civilizáció történetére jellemző volt, hogy fejlődésük nem töretlenül, hanem virágzásokon és hanyatlásokon, csúcsokon és hullámvölgyeken keresztül valósult meg.

A kulturális csúcsok közti hullámvölgyek időszakai a köztes vagy középkorok. Közös vonásuk, hogy időtartamuk alatt háttérbe szorul a bölcsesség keresése, és csökken a fogékonyság a szimbólumok, mítoszok, filozófiai tanítások iránt. Ennek következményeként a „kulturális piramis” négy oldalát alkotó művészet, vallás, politika és tudomány is elszegényesedik, öncélúvá vagy véresen kegyetlenné válik.

Az UNESCO főigazgatója, Macuura Koicsiro nyilatkozata a Filozófia világnapjáról

A Filozófia világnapját először 2002. november 21-én ünnepelték meg, az UNESCO főigazgatója, Macuura Koicsiro kezdeményezésére. Ekkor jelölték ki a Filozófia világnapjának minden esztendő novemberének harmadik csütörtökét. 2007 novemberétől a filozófiai gondolkodást serkentő programjaival az Új Akropolisz Filozófiai Iskola is csatlakozott a nemzetközi kezdeményezéshez.

Macuura Koicsiro akkori nyilatkozatából idézzük:

„Sokan megkérdezik, hogy: miért terjeszti az UNESCO a filozófiát? Erre a következő a válaszom: hogyan is tudna az UNESCO, mint az ENSZ intellektuális és etikai jobbkeze úgy működni, ha nem ösztönözné a filozófiai elgondolkodást, amely a demokrácia, az emberi jogok és az igazságos társadalom alapja? Hogy is lehetne másként megerősíteni a békés együttélés stabil alapját?

Beszélgessünk! – Platón után szabadon


A párbeszédek körül forgott az Új Akropolisz Platónnak szentelt, a platóni Akadémia megalapításának 2400. évfordulója alkalmából kiírt 19. Erénynek erejével novella- és esszépályázatának eredményhirdetése: platóni dialógusok, a párbeszéd mint írói eszköz, író és olvasó képzelt, illetve a zsűri és a pályázók nagyon is valós társalgása – címszavakban így hangozna a május 17-i délután rövid összefoglalója. No és ott volt persze a nagy kérdés: ki nyerte az idei amatőr írórangadót?

Botticelli Tavaszának ezoterikus értelmezése


A világ egyik leghíresebb képének ezoterikus értelmezése nem a képzelet szüleménye, hanem annak köszönhető, hogy sikerült ismét rátalálni az alábbi értelmezési kulcsra, amelyet Sandro Botticelli is használt.

Botticelli 1445-ben, Firenzében, abba a rendkívüli korba született, amikor a reneszánsz égisze alatt Firenze és Velence kulturális vonzáskörzetében újra megjelent a platóni Akadémia tudása, amelynek hatása Rómáig is elért. Platón teljes életműve (mármint az, ami megmaradt belőle) Cosimo Medici mecénási támogatásának köszönhetően és Marsilio Ficino közreműködésével újra ismertté vált.

Cervantes (1547–1616)

Don Quijote2005-ben szerte a világon megünnepelték egy éppen 400 éves regény születését: 1605-ben kelt életre Don Quijote, a búsképű lovag, akinek kalandjai világhíressé tették a korszakalkotó regény íróját. Miguel de Cervantes Saavedra élete ugyancsak tele volt kalandokkal és regénybe illő eseményekkel...

Cinege, virág, Nap

csíra napfénybenEgy beszélgetős rádióműsorban a rosszkedvről volt szó. Az egyik telefonáló panaszkodott, hogy levertnek érzi magát, mert senki sem szól hozzá kedvesen. Amikor bemegy a munkahelyére, egy morcos titkárnőt lát, senki sem mosolyog rá, és senki sem kérdezi meg, hogy van.

Eszembe jutott az a kis cinege, aki az egyik kora tavaszi hideg reggelen vidáman és bátran szólt, és azt kiabálta (legalábbis úgy értettem), hogy „nincs több tél, nincs több tél”.

Connor megmentett!

utcai angyaldíj egy ház falánFurcsa jelenségre figyelhettek fel a budapesti autósok és metrózók október közepén. Egy 18. századi ruhába öltözött figura járta a várost csuklyával a fején, és ahol tudott, segített. Ha meglátta, hogy egy parkolóőr valakinek az autójára „mikuláscsomagot” rakott, azonnal vett egy parkolójegyet, és egy névjegy társaságában odatette a szélvédőre.

Csillagközi hajtóvadászat

galaxis48 csillagképet helyeztem a magasba, és pusztító fenevadakat költöztettem beléjük! – emelkedett föl Zeusz olümposzi trónusán, és bűntudatában lábával mennydörgést dobbantott. – De ennek vége! – szólt, és isteni testét átjáró forróságot érzett. – Elűzöm az emberiség sorsát megkeserítő szörnyszülötteket, és a csillagok fényéhez illőbb erényekkel lakatom be az égi mennyezetet!

Csontkovácsolás?

csontkovácsolásMi is valójában a csontkovácsolás, pontosabban a manuálterápia (görögül kiropraktika), vagyis a kézzel való gyógyítás, és miért van rá szükség?

A manuálterápia – mint minden más – csak a teljesség igényével vizsgálható, és ezért megértéséhez segítségül hívhatjuk a betegségekre vonatkozó általános törvényeket. A klasszikus meghatározás szerint az egészség harmónia, a betegség diszharmónia. Bármi, ami a mozgásszervrendszerben diszharmóniát idéz elő, az egész szervezet megbetegedéséhez vezethet, de ugyanígy a betegségek is gyógyíthatók a mozgásszervrendszer harmóniájának visszaállításával.

Démétér, a bennünk élő révész

Démétér szobor búzakévévelA görög mítoszok szimbolikus eseményekbe ágyazva mesélik el, hogy mi is az az erő a világban – és annak szerves részeként az emberben is –, amelyet Démétér istennő testesít meg. Az eleusziszi misztériumok alapjául is szolgáló egyik legjelentősebb mítosz Démétér és Perszephoné története, amely az őszi időszakhoz is kapcsolódik.

Éber tudattal a bűntudat ellen

hátizsákkalMára számos kutatás bizonyítja, hogy amit lélekben vagy gondolatban átélünk, annak a testünkre nézve is következményei lesznek. Olvasni betegségek pszichés gyökeréről vagy a pozitív gondolatok gyógyhatásáról. Test és lélek ilyetén vélt kapcsolatára alapozták hipotézisüket amerikai kutatók, amikor azt vizsgálták, vajon a bűntudat és a fizikai súlycipelés – a köznyelvi fordulatnak megfelelően – csakugyan hasonló élettani és viselkedési hatásokat vált-e ki.

Ecsetvonás Kelettől Nyugatig

festmény tibeti tájról kolostorralAz egészből kiragadott lényeg egyedi ábrázolása Nicholas Roerich művészetének egyik legjellemzőbb vonása. Az 1874-ben Szentpétervárott született Nyikolaj Konsztantyinovics Rerih az orosz Művészeti Akadémián tanult festészetet, eredendő intuitív fogékonyságát kifejezőkészségének fejlesztésével, és elméje pallérozásával egészítette ki, s éppúgy törekedett az erkölcsi tisztaságra. Az Akadémián kapcsolatba került olyan fiatal művészekkel, mint Muszorgszkij, Sztravinszkij vagy Saljapin, akik hozzá hasonlóan később a kor meghatározó alakjai lettek.

Égi tűz és földi tüzek – Szent Iván-éj

gabona fénykör előttNéhol kerekeket forgattak annak emlékezetére, hogy a nap immár a' maga abrontsának felső Pontyára felhágott s megis fordult” – idéz fel egy nyári ünnepi szokást a 18. században Bod Péter. Az a bizonyos abronts nem más, mint a Nap földi nézetből rótt éves útjának hatalmas köre. Ennek felső Pontyára az északi félgömbön június 21-én, a nyári napfordulón érkezik.

Egy amerikai reformépítész Tokióban

Frank Lloyd Wright1923. szeptember 1-je, Tokió – a 20. század egyik legszörnyűbb földrengése, a Kanto alapjaiban rázta meg a várost. A pusztítást még tetézte a szerencsétlenséget követő szökőár és tűzvész, amelyben emberek sokasága halt szörnyet, házak ezrei omlottak össze és váltak a tűz martalékaivá. A „túlélő” épületek egyike, az akkor nemrégiben felépült Imperial Hotel – amelyet egy amerikai építész tervezett –, a japánok csodálatát váltotta ki. Gyermekeiket magukkal vonszolva kerestek benne menedéket, védelemért imádkozva ahhoz az istenséghez, amely megőrizte a létesítményt a pusztítás közepette is.

Egymásért

pillangó kézbenA kommunikáció korszakában, amikor a neten keresztül a világnak szinte bármely pontján élő emberekkel is pillanatok alatt kapcsolatot teremthetünk, vajon milyen viszonyt ápolunk mindazokkal, akikkel naponta keresztezzük egymás útját? Halljuk és meghallgatjuk őket, vagy csak mondjuk a magunkét? Ha tudod, mit jelent megállni, elcsendesedni és észrevenni az emberi kapcsolatok apró csodáit, ragadj billentyűzetet, írd meg és küldd be meséd, történeted.” 

Egy nagy magyar honleány – Brunszvik Teréz (1775-1861) portréja

Brunszvik Teréz„Alapjában véve minden mű csekély, ha a végtelent nézzük; az számít, amit magunkból: szeretetünkből, jóindulatunkból beleviszünk.”

Brunszvik Teréz alakját és tevékenységét már életében Széchenyi Istvánéhoz hasonlították: a „reneszánsz egyéniségű” nagyasszony (ahogy Jókai Anna nevezi), Széchenyi rokonlelkeként, ébresztője és – az ember belső értékekeit tekintve – orvosa kívánt lenni szűkebb és tágabb környezetének.

Elektromos hegedűn villant Csajkovszkijt

Alexander Markov Alexander Markov, Amerikában élő orosz hegedűművész május 3-án rengeteg érdeklődő hegedűsnek tartott ingyenes mesterkurzust Budapesten a MÁV Szimfonikusok próbatermében. Markov hitvallása az, hogy minél több fiatallal szeretné megismertetni a komolyzenét, ezért szívesen osztja meg tudását mindenkivel. A május 5-i koncertje előtt beszélgettünk a MÜPÁ-ban a rendkívül közvetlen muzsikussal, aki a tőle megszokott tüzes lelkesedéssel mesélt minőségről, zenei ideáljáról és filozófiájáról.

Néhány nappal ezelőtt mesterkurzust tartott. Amikor a minőség fontosságát hangsúlyozta, egy közönséges autó és egy Rolls-Royce közti különbségről beszélt. Miért törekedjünk a minőségre, ha sokan megelégszenek a minimummal is?

Erénynek erejével

EredményhirdetésEzt a címet adtuk a 16. alkalommal megrendezett Történet- és mesepályázatunknak, hiszen az idei kiírásban arra hívtuk fel pályázóinkat, hogy etikai témájú írásokban tegyék próbára alkotókészségüket, megjelenítő erejüket, erkölcsi és szociális érzéküket. Az amatőr, rendszeresen nem publikáló tollforgatóktól vagy billentyűzet-kattogtatóktól olyan történeteket, meséket vártunk, amelyek formai, nyelvi szépségük mellett elgondolkodtató tartalmakat, eszmei értékeket is magukban hordoznak.