Tartalom megosztás |
Tudomány, művészet, szimbolizmus...2012 – Világvége vagy világra szóló hisztéria? Tűzeső elől menekülő lakókocsi, két összeomló felhőkarcoló között átsuhanó repülőgép, a tengerben elmerülő város – ilyen és ehhez hasonló látványelemek szerepelnek a novemberben mozikba kerülő 2012 című film előzetesében, amelyet a Holnapután, valamint A Függetlenség Napja alkotásait is jegyző Roland Emmerich német producer rendezett. A katasztrófafilmes klisékkel dolgozó mű azért is kerülhetett ennyire a figyelem középpontjába, mert a világvége időpontját kijelölő címbéli dátum egy több ezer éves, mára letűnt civilizáció szellemi vezetőinek, a maja papoknak a jóslatához kötődik. De kik is voltak a maják, és mit is jövendöltek valójában papjaik erre az időpontra? Milyen ciklus ér véget ekkor, és milyen új korszak kezdődik? Mekkora esélye van egy olyan világméretű összeomlásnak, amilyenről a film mesél és elöntheti-e egy hatalmas özönvíz az egész Földet? Sőt, vajon eltűnhetnek-e percek alatt falvak, városok, vagy akár egész földrészek is földrengések következtében, s ha igen, mindennek miért pont 2012-ben kellene bekövetkeznie? A föld hűségével - Kós Károly Életpályájának egyik kutatója „toronyépítő”-nek nevezte Kós Károlyt, amivel arra utalt, hogy építményeit jellegzetessé teszik a tornyok, tornyocskák. Ezek feltűnnek a nevével kapcsolatban leggyakrabban említett Wekerle-telepen éppúgy, mint a keze alatt megszületett középületeken, templomokon. A homokmandala
A mandala középpont köré szerkesztett, mintákból és geometriai alakzatokból felépített ábra. Ránézésre egy színpompás, aprólékosan részletezett kép; valójában szimbólum, mely különböző szinteken szól hozzánk. Legtágabb értelmezésében az egész világegyetem kifejezője, tökéletes világmodell, mely a kozmikus világrendet ábrázolja. Másik jelentésszintjén egy palotát jelenít meg, melynek „tróntermében” – a mandala közepén – egy isteni lény foglal helyet. Ha pedig az emberre vonatkoztatjuk, akkor a teljességünket idézi fel.
Mire jó a mandala?
A mandala használata elősegíti a harmónia helyreállítását az emberben. Célja a bennünk eredendően meglévő, csak széttöredezett egység megvalósítása, az újra teljessé válás. Olyan, mintha gondolataink és érzelmeink dzsungelében egy térképet kaptunk volna a kezünkbe, ami eligazít ezek útvesztőjében és segít lecsendesíteni őket, illetve kiemelkedni belőlük. Úti célunk saját központunkba való eljutás, igazi önmagunkra találás: erre a feladatra emlékeztet, és ezt a küzdelmes utat segíti a képi ábrázolás.
A hóember szilveszteri szimbolikája :-) A
hóemberállítás a téli napfordulóhoz kapcsolódó ősi szokás, amely az
ember teljességét és égi eredetét jeleníti meg ebben a népszerű, de
mély szimbolizmust hordozó formában.Már a régi görögök is ismerték a hóembert, amelyet egyszerűsítve három, egymásba kapcsolt kör formájában jelenítettek meg, és csak azért nem építettek már ők is hóembert, mert a mediterráneumban ritkán esett a hó.  Ezért a hóembert a magas misztériumokhoz, az Olümposz, illetve Tibet
örökké hó borította csúcsaihoz kapcsolták.Alexandria
"Van bizonyos sziget ott, a zajongó tengeri árban, szemben Egyiptommal - Pharosz, ez neve annak a földnek." (Odüsszeia 4. 354-355.) A város alaprajzát földre szórt árpadarával jelölték ki, de azt a mocsárból mindenfelől nagy számban előrajzó madarak felcsipegették. Ez baljós előjelnek látszott, megzavarta Alexandroszt, de a jósok azzal biztatták: a város mindennel bőven el lesz látva, sok és mindenféle fajtájú ember tápláló otthona lesz. A napsugárzás káros hatásai A napsugárzás megfelelő mennyiségben nélkülözhetetlen az élethez. Ám ha túl kevés van belőle, depresszióssá válhatunk, ha pedig túl sok, a leégésen, hőgután és napszúráson kívül akár rosszindulatú daganat is kialakulhat bőrünkön. A láthatatlan sugarak…Apuleius és az Aranyszamár
A szerelemről a költészettel
A tavaszi fáradtságról
A téli betegségek megelőzése
A téli betegségek kialakulásának oka a természet és az ember energetikai működéséből következik – ha a lelki tényezőktől eltekintünk –, hiszen a tél jin-évszak, és ennek megfelelően az emberben is a jin jelleg erősödik meg (jin: hideg, raktározás, befelé fordulás). Ha télen (a víz évszakban) megfelelő szinten tartjuk a jangot, tavasszal (a fa idején) az energiák harmonikusan fognak megújulni, és nem érzünk pl. tavaszi fáradtságot sem.A tibeti mandala
A varázsfuvola
Az allergia
Fűben, fában van az orvosság – mondogatták régen a javasasszonyok. Napjainkra ez a felfogás annyiban módosult, hogy a füvek, a fák és a virágpor már nemcsak orvosság, hanem az allergiás tüneteket kiváltó egyik legfontosabb tényező is a tudomány állítása szerint. Ne ragadjunk le a felszínen, hanem vizsgáljuk meg, mi lehet az allergia igazi oka. Az allergiáé, amelynek előfordulása járványszerű méreteket öltött, és például Angliában (de valószínűleg minden más „civilizált” országban is) az elmúlt 40 év alatt megtízszereződött az iskoláskorú gyerekek között.
Az elme rövid története
Rövid elmélkedés után is észrevesszük magunkban elménk kettős természetét. Mintha két szeme lenne: az egyikkel folyamatosan a konkrét világba tekint, fogalmakat határoz meg, hiszen azok között érzi otthon magát, és elemzéseivel foglalatoskodva meglepően sokat időzik érzéseink-érzelmeink rendezgetésével, gyakran ismétlésével. Másik szemével azonban, ha csak pillanatokra is, de képes kinézni a látható és információkkal bekerített szférából, amikor az elemzéseket és a körkörösen visszatérő gondolatokat otthagyva pártatlanná válik, amikor már nem homályosítják el ítéletei, és teret ad az olyan, biokémiai képletekkel leírhatatlan belső jelenségeknek, mint az intuíció, a hit, vagy a magas szintű, megmagyarázhatatlanul működő szeretet.
Az emberi hibák és erények útján – Kuroszava Akira és filmjei
Az évszakváltás jelentősége a betegségek megelőzésében Az embernek, mint mikrokozmikus rendszernek harmóniában kell lennie környezetével, a makrokozmosszal. A makrokozmoszt működtető törvények működtetik az embert is, ezért a természetben lejátszódó ciklikus változások az ember energetikai működésében is megmutatkoznak. A bennünk áramló és állandóan átalakuló energiáknak természetes útja van, ami analóg a természet energiáinak mozgásával. Az Iliász hősei
Az Új Reneszánsz
A kulturális csúcsok közti hullámvölgyek időszakai a köztes vagy középkorok. Közös vonásuk, hogy időtartamuk alatt háttérbe szorul a bölcsesség keresése, és csökken a fogékonyság a szimbólumok, mítoszok, filozófiai tanítások iránt. Ennek következményeként a „kulturális piramis” négy oldalát alkotó művészet, vallás, politika és tudomány is elszegényesedik, öncélúvá vagy véresen kegyetlenné válik. Cervantes (1547–1616) 2005-ben szerte a világon megünnepelték egy éppen 400 éves regény születését: 1605-ben kelt életre Don Quijote, a búsképű lovag, akinek kalandjai világhíressé tették a korszakalkotó regény íróját. Miguel de Cervantes Saavedra élete ugyancsak tele volt kalandokkal és regénybe illő eseményekkel...
Csontkovácsolás? Mi is valójában a csontkovácsolás, pontosabban a manuálterápia (görögül kiropraktika), vagyis a kézzel való gyógyítás, és miért van rá szükség?
A manuálterápia – mint minden más – csak a teljesség igényével vizsgálható, és ezért megértéséhez segítségül hívhatjuk a betegségekre vonatkozó általános törvényeket. A klasszikus meghatározás szerint az egészség harmónia, a betegség diszharmónia. Bármi, ami a mozgásszervrendszerben diszharmóniát idéz elő, az egész szervezet megbetegedéséhez vezethet, de ugyanígy a betegségek is gyógyíthatók a mozgásszervrendszer harmóniájának visszaállításával. |
Nyomtatóbarát változat
Mi az a mandala?
A tavasz lehelete már megérintett bennünket, és ha a törvényszerűen beköszöntő tavaszi fáradtság még nem ért utol bennünket, akkor a télen valamit „nem jól” csináltunk. A tavaszi fáradtság ugyanis a természetes ciklusokkal összefüggésben szükségszerűen jelentkező állapot. Hogy milyen mértékű, az egyéni érzékenységünktől, táplálkozásunktól, mozgásunktól stb. függ. Akik a téli hónapokban (csakúgy, mint az összes többiben) egészségükre fittyet hányva a gyorséttermek remekeivel táplálkoztak, éjszakázással, nagy adag kávékkal, esetleg nikotinnal mérgezték magukat, bizton számíthatnak a tavaszi fáradtság formájában megmutatkozó tünetegyüttesre, amely leginkább levertségben és fokozott alvásigényben nyilvánul meg. 
„Az önzés olyan bűn, amely az emberi nemet születése óta kíséri; ezt a legnehezebb jóvátenni” – vallotta a kereken 100 éve született japán rendezőóriás, Kuroszava Akira, akinek egész élete a mozi körül forgott, és aki olyan alkotásaival, mint A hét szamuráj, a Véres trón vagy az Álmok, jelentősen átformálta a 20. századi filmművészetet.
