A Tűz kapui

„Mi nem falakat emelünk, hanem embereket nevelünk"

A spártaiak szinte soha nem adták meg magukat, majd 200 éven át nem győzték le őket egyetlen csatában sem. Egyetlen esetről tudunk csak, ahol egy kisebb egység megadta magát. Körbekerítették őket, üzentek a fő csapattestnek. A válasz: „tegyetek, amit akartok, csak semmi szégyentelent.– Megadták magukat, de miután hazaértek száműzték őket – egy spártai nem adhatta meg magát.

Ha katonai segítséget kértek Spártától, általában nem küldtek hadsereget, sem pénzt sem fegyvert. Egy hadvezért küldtek ki, aki segítette megszervezni a védelmet – a legtöbbször sikeresen. Pl. Szürakuszai is őket hívta, amikor az athéni csapatok körbezárták őket. Egyetlen spártai hadvezér megfordította az erőviszonyokat. Nem a katonák kiképzésével kezdte, hanem bevezettette a spártai törvényeket. A fényűző életmódot felszámolta, átszervezte a hajóflottát, amely elenyésző volt az athénihoz képest. A helyi hajóépítőket a város megmentői címmel ruházta fel, magas fizetést adott nekik. A helyi törvényeket abban is megváltoztatta, hogy az időseket, akik nem vehettek részt háborúban behívta, mivel elég bölcsek és tapasztalatak ahhoz, hogy taníthassanak, a fiatalokat pedig azért, hogy tanulhassanak. Rövid idő alatt képessé váltak felvenni a versenyt a világelső athéniakkal.

Képességei, erényei alapján adott lehetőséget a katonáknak. A becsületesnek bizonyulók magasabb tisztségeket kaptak.

A szürakuszaiak győzelmet arattak az athéniak felett!
A győzelem hátterében a spártai törvények alkalmazása állt. Ezeknek a törvényeknek köszönhetően vált Spárta azzá, ami fénykorában jellemezte. Ezeket a törvényeket Lükurgosz hozta a városnak. Körbeutazta a világot, mindenütt tanulmányozta a helyi alkotmányokat, és mint egy jó orvos, az egészet akarta rendbe tenni. Ezért alapjaiban új alkotmányt szerkesztett.
Útja során találkozott a bölcs Thalésszal is, aki már életében közismert volt. Az új alkotmány bevezetését zenével, énekekkel készítették elő. A végső döntés meghozatala előtt jóslatot kértek...

Apollón isten válasza a kérdésre: a világ legjobb alkotmányát fogod bevezetni. De ne írd le. Nem az a kérdés, milyen törvény van leírva, az a kérdés, mit tartanak be az emberek. Az emberek szívébe kell a törvényeket beírni. A szabad elhatározás fontos. Ha valaki nem akarta a törvényeket betartani, akkor elköltözhetett.

Sok athéni is Spártába küldte a gyerekeit nevelni. Az elkölcsi nevelés kiemelkedően fontos volt. Pl. a részegeskedés, de pocakeresztés is büntettnek számított. Elvárás volt mindenkivel szemben, hogy igyekezzen jobbítani magán.

A király kiváltságai pl.: az első sorban harcolhatott háború idején...

Ma nehéz megértenünk az ő értékrendjüket...

Lükurgosz megszüntette a vagyoni egyenlőtlenségeket az államban. Visszaszorította a fényűzést, vaspénzt vezetett be... intézkedései hatására megszűnt a bűnözés. Spárta a harckészségre specializálódott, ezért nem foglalkoztak pl. kézművességgel sem.

Platón, amikor megalkotta az ideális állam eszméjét, sokat tanult Lükurgosztól...

Spártában bár sokat edzettek, nem volt testkultusz. Eszköznek tekintették saját gyengeségeik, hibáik legyőzésére.

A Tűz Kapui c. könyv vezérfonala nem a csata, nem a háború, hanem az önmagunkon aratott győzelemnek, saját képességeink kibontakoztatásának a lehetősége.

A további témák címszavakban:
A félelem és annak legyőzése; a nevelés fontossága; a zene szerepe; a falanx harcmodor sajátosságai...

Az előadást beszélgetés követi...
Spárta történelme, szerepe...
A nők helyzete – legendás volt Göröghonban a spártai nők egyenrangúsága...